Jákób ekkor gyenge nyárfa-, mandulafa- és platánfavesszőket vágott, majd fehér csíkokat faragott beléjük úgy, hogy lecsupaszította a vesszőket a fehér részig, és odarakta a kecskenyáj elé a csíkos vesszőket a vályúkba és itatókba, ahová inni járt a nyáj. Mert akkor szoktak párzani, amikor inni jártak.
Ott párzott a nyáj a vesszők előtt, és ezért csíkos lábúakat, pettyeseket és tarkákat ellett a nyáj.
Azután különválasztotta Jákób a juhokat, és szembefordította a nyájat Lábán csíkos lábú és fekete nyájával. Így szerzett magának külön nyájakat, amelyeket nem eresztett Lábán juhai közé.
Valahányszor a nyáj fejlettebb állatai pároztak, odarakta Jákób a vesszőket a vályúkba a nyáj elé, hogy a vesszőket látva pározzanak. De amikor satnya volt a nyáj, nem rakta oda, úgyhogy Lábánnak jutottak a satnyák, Jákóbnak pedig a fejlettebbek.
Így ez az ember egyre jobban gyarapodott. (1Mózes 30:37-43)
Ez most tényleg az, ami oda van írva? A nyolcadikos biosz könyvben biztos nem így olvastuk. Ha most Ferkó fiam (biológus doktorandusz) itthon lenne, vele íratnám meg ezt a részt, de emlékeim között kutatva így is megvan valami a domináns-recesszív öröklésmenetről. Egy biztos. A fiam nem azért lett kékszemű, mert épp milyen színű volt a kispárna, hanem azért, mert Bogival mindketten ezt a recesszív gént hordoztuk.
Jákób nem olvasta a nyolcadikos biosz könyvet. Ha olvasta volna, a mai napig Lábánnál szolgálna. Ő viszont egy tudományosan teljességgel haszontalan dolgot kezdett csinálni annak érdekében, hogy a saját nyájai sokasodjanak.
Történt ugyanis, hogy volt egy igen ritka lappangó tulajdonság a szíriai nyájakban. Az általában fehér juhok között hébe-hóba született foltos, vagy fekete is, az általában fekete kecskék között pedig foltos, vagy fehér. Jákób pedig szeretett volna konfliktusmentesen, de tisztes haszonnal távozni Lábántól. Eddigi fizetsége volt a két lány (Ja. Többnejűség. Ő sem így tervezte.) meg a szakajtónyi gyerek. Egy pátriárkának ennél többre lesz szüksége. Ezért megállapodott Lábánnal, hogy csak ezeket a ritkán előforduló foltos jószágokat kéri el. Erre Lábán biztos nem mond nemet, hiszen ez nem is fizetség, csak szuvenír.
Itt jött a csel. Foltosra hántott mandulavessző. Az a tuti. Nagyanyám is megmondta. Csakhogy képzeljétek, Jákóbnak ez tényleg bejött! Tudományosan természetesen nonszensz. A Biblia pedig nem nevezi csodának sem csupán beszámol róla, hogy így volt, tehát mi se csináljunk belőle teológiát!
De akkor mégis mi lehetett a titok?
1, Biológia
Lábán elkülönítette a foltos jószágokat háromnapi járóföldre, hogy biztosan ne szaporodjanak egymással. A recesszív tulajdonság pedig azt jelenti, hogy az apai és anyai gén is ugyanaz. Az elkölönített nyáj már csak ilyen utódokat ellett. Csak vigyázni kellett rájuk. Lábán hiába várta, hogy Jákób nyájaiban fehér juhok, vagy fekete kecskék szülessenek.
Ellenben az eredeti nyájakban továbbra is öröklődött lappangva ez a tulajdonság, tehát a jövőben is születtek foltosak. “Ejnye Lábán! Add csak ide!”
2, Rituálé
Jákóbnak volt egy szokása. Egy teljesen nonszensz, akár véletlenszerűnek is nevezhető dolog. A rituálék azonban érdekesek. Vezetik a figyelmünket. Ritmust adnak a napjainknak. Jákób például mindig nagyon figyelt a jószágok életére, szokásaira, különös figyelmet szentelt az erőteljes állatok szaporodására. Így a nyájak extrán jó kezekben voltak. Ráadásul azonnal észrevette, ha egy kisbárány foltos, és neki járna. Ki tudja, talán ösztönösen is ráérzett a recesszív öröklésmenetre, még ha megfogalmazni nem is tudta volna. Ez az intuíció, ami a sok-sok odafigyelésből származik.
Ne becsüljük le a rendszerességet, a rituálékat! Nem a vizualizációtól, meg a bevonzástól lesznek sikeresek az emberek, hanem attól, amit minden nap csinálnak.
3, Áldás
Ezt az egyet viszont határozottan mutatja nekünk a Biblia. Isten megáldotta Jákóbot. Vannak értelmetlen rituálék, amik talán mégsem haszontalanok. Az imádság azonban másról szól. Valaki egy látást adott neked. Nem véletlenül vagy itt, hanem azért, hogy ez a látás megvalósuljon. Nem csak te dolgozol rajta, az Ő áldása is kísér. A nehézségek leckék voltak, amiket elvégeztél. Itt az ideje, hogy továbblépj a következő leckére. Ebben már Lábán sem fog tudni akadályozni.
FELADAT: Neked mivel kezdődik a reggeled? Van-e napkezdő rituáléd? Ez segít és könnyíti a munkádat, fejlődésedet, vagy inkább hátráltat? Tudnál betenni egy olyan új mozzanatot, ami a jövőben megtérül, ha minden nap csinálod? Esetleg kivennél valamit? Egy ilyen határozz meg, és próbáld ki a kihívás idejére!